Hajnallétra

Ennél az albumnál derül ki egyértelműen az, hogy ez a lista, amit összeállítok, mennyire szubjektív. Hiszen jogosan merülhet fel a kérdés: mit keres
könnyűzeneibb, nagyon populáris lemezek között egy versfeldolgozó zenekar felnőttalbuma? Az ok pedig személyes: harmadik (!) születésnapomra kaptam ezt a kazettát, valamint a hozzátartozó szövegkönyvet, amit az ajándkozó még dedikáltatott is a Kaláka akkori tagjaival. Nagyon a szívemhez nőtt, és tartalmát és súlyát akkor még fel nem fogva imádtam például a "Tudod, hogy nincs bocsánat" című József Attila-versfeldolgozást, Robert Burns "A jó sör"-ét, Weöres Sándor "Rózsa-rózsá"-ját, és lényegében felsorolhatnám az egész albumot. Valószínűleg ekkor alakult ki bennem a (blogon eddig még nem igazán említett) költészet- és írás-szeretetem. Aztán egy ideig hanyagoltam a Kalákát, bejártam felejthető könnyűzenei csemegéket, aztán kb.: 2 évvel ezelőtt visszatértem a zenekarhoz. Ez az anyag volt a visszatérési alap. Összességében a zenekar második legjobb munkájának tartom, és az első csak azért nem kerül külön blokkba, mert az az album, a Szergej Jeszenyin verseit feldolgozó anyag (a "Fekete ember") még jóval a születésem előtt keletkezett.