HTML

Archívum

Filozófia

Irodalom

Film

Zene

2010.01.24. 18:31 Szelíd Kaktusz

Görög Líra kezdetei

A Líra műfaja és a Görög líra

 

 

 

A Líra a három műnem egyike az Epika és a Dráma mellett. Hangvétele személyes lelkiállapotot tükröz, a költő a saját érzelmeit írja le, művészien megfogalmazva a lírai én segítségével. A „Líra” szó jelentése: lant. A műnem legfontosabb képviselői az Elégia, Dal, Epigramma, Rapszódia, Óda, Himnusz, Zsoltár, Ecloga, Capriccio, Ars Poetica, Iambosz és a Dithürambosz.

 A görög Líra kezdetéről nincsenek pontos adatok. Feltehetően kialakulását Kr. e. VII-VI. századra tehetjük. Ez az idő a hódítások korszaka volt, az embereknek személyesebb kifejezésmódra vágytak: kialakult a Líra, amely érzelmeket, gondolatmeneteket és véleményeket fogalmaz meg. Az Epikától abban tér el legfőképpen, hogy a Líra ritmusos, dallamos és általában az ember az önmaga észrevételeit osztja meg. 

A görögök szerették a hexametert és a pentametert, ugyanis különleges ritmust kölcsönzött a műveiknek. A hexameternek hat jellemző verslába van: Jambus, Trocheus, Spondeus, Daktilus, Anapesztus és Piriccius.

Az Elégiaköltészet melankolikus, a vágyódást fejezi ki vagy a gyászt. Disztichonban íródott, és fuvolakísérettel adták elő. Csoportosították politikai, bölcseleti és szerelmi-erotikus témákra.

Az epigramma szó jelentése: felirat. Eredetileg sírfeliratként szolgált, majd beköszöntött a Lírába. Rövid, tömör és a csattanó jellemző rá. A görög epigrammára jellemző a magasztos hangvétel.

A iambosz gúnyolódó műfaj. A Démétér – és Dionüsszosz –kultuszokon hangozhattak el.

 A görög líra egfontosabb képviselői az Ókorban már ismertek voltak.

Szapphó Leszbosz szigetén élt Kr.e. a 6. század elején. Műveire legfőképpen a Himnuszok és a dalok jellemzők, amelyeket lanttal kísért. Lányiskolát vezetett, a legenda szerint szerelme Phaón volt, akinek távozása miatt öngyilkos lett.           

Legismertebb művei például az „Aphroditéhez” című Himnusz, amelynek témája a Szerelem.Ismert még az „Édesanyám, nem perdül a rokka” amely szintén a szerelmet fogalmazza meg. Nem sok verse maradt ránk, amelyek mégis, néhol hiányosak. Több művét fordította Babits Mihály, Devecseri Gábor és Franyó Zoltán. Verseléséről elnevezték a szapphói strófát, amely három szapphói sorból, és egy rövidebb adoniszi sorból áll

Alkaiosz Szapphóval élet együtt Leszbosz szigetén.Rá már a tágabb verstémák jellemzők. Szintén himnuszokat és dalokat írt, és témáját a harci dalok, politikai dalok, bordalok és szerelemi dalok képviselték. Műveit kitharával adta elő.A hajó allegóriája híres toposszá vált, és költészete nagy hatással volt a magyar Berzsenyi Dánielre (Osztályrészem) és a római Horatiusra. Róla szintén elneveztek egy strófát, amely két egyforma sorból áll, a többi sor pedig egyre beljebb kezdődik.

Anakreón Kr. e. VI. században élt, tőle igazán kevés emlék maradt fent. Fő témája a szerelem, a bor, a mámor, és a legjellemzőbb az öregségtől és a haláltól való félelem, amely kifejezően megmutatkozik a „Töredék a halálról” című művében. Az őt követő költészetet anakreontikának nevezzük. Nagy hatással volt a magyar Csokonai Vitéz Mihályra

Theokritosz Kr.e. 300 körül született. Nevéhez fűződnek a pásztorköltemények, más néven eclogák, amelyek hexameteresek és párbeszédesek voltak. Bukolikus költészetnek nevezzük, és az idillt foglalta magába. Theokritosz hatással volt a római Vergiliusra, aki szintén pásztorkölteményeket írt, ő már az idill hiányát fogalmazta meg, és szemelvényei miatt nevezte el eclogának a műfajt.

Tehát, a görög líra legfőképpen azért jött létre, hogy az embereknek vigaszt nyújtson a nehéz időkben. Személy szerint a Líra sokkal megértőbb a maga gyakori búsongásával és művésziességével, mint az Epika.

 

 Szapphó: Aphroditéhez

Tarka trónodról, ravasz istenasszony,
mért küldesz nékem szerelemkirálynő,
bút és bajt mindég, te örök leánya
fényes egeknek?

Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél,
hallattad kérő szavamat, kiléptél
kedvemért apád aranyos házából
és befogattad

cifra hintódat; lebegő galambok
vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt
föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva
vert a nagy égben,

s már itt is voltak; te pedig, te boldog,
istenarcodon mosoly ült, és nyájas
szóval kérdeztél, mi bajom van és mért
hívlak az égből

és mi volna megkeserült szivemnek
kivánt orvossága? “Ki bántott, Sapphó?
kit küldjek kemény szerelem szavával
téged ölelni?

Ha eddig került, ezután majd üldöz;
hogyha semmit nem fogadott el, eztán
ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd,
bár ne akarjad.”

Jer most is hozzám, a nehéz gondokból
oldd föl szivemet, s amiért eped, ne
sajnáld teljesíteni: légy harcomban
drága szövetség.

Babits Mihály fordítása

  

 

Anakreón: Gyűlölöm

"Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett, bort iszogatván,
Háborut emleget és lélekölő viadalt.
S kedvelem azt, aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák

Szép adományairól zengve szeretni tanít."

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://hajnalletra.blog.hu/api/trackback/id/tr441698616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.